Pest Vármegyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

Pest vármegye az ország középső részén, 6393 km2-en, a fővárost, Budapestet körülölelően helyezkedik el. Buda és Pest egyesítése előtt Pest városa volt a vármegye központja, ezért a vármegyei intézmények, így a Vármegyeháza is Budapesten találhatóak. A vármegye területének közel 40%-a, 81 település a Budapesti Agglomerációhoz tartozik. A vármegyében összesen 18 járás, azon belül 187 település található, melyek közül 54 város és egy megyei jogú város. A vármegye teljes lakónépessége 2024. év végén 1 millió 336 ezer főt tett ki, amivel Budapestet követően a legnagyobb lakosságú vármegye Magyarországon.

Társadalom és gazdaság

Pest vármegye népességének 69,7 százaléka élt városban 2024. január elsején, ezzel az aránnyal urbanizáltnak számít a többi vármegyével összehasonlítva. A 120 fő/km2 feletti népsűrűségű, városias településen lakók aránya 64,7%, ami Budapest után a legmagasabb.

Pest vármegye demográfiai trendjeit tekintve kifejezetten kedvező kép látszik, a lakónépesség dinamikus növekedésének lehettünk szemtanúi az elmúlt évtizedekben, 2011. és 2024. év vége között 10 százalékkal nőtt a lakónépesség száma. A népességgyarapodás egyértelmű eredője a belföldi vándorlás, azon belül is leginkább a szuburbanizáció, azaz a budapesti népesség agglomerációs településekre történő kiköltözése. Ennek megfelelően a népességnövekedés a fővárosi körüli térségben és a közvetlen, gyors bejutást biztosító közlekedési kapcsolatokkal rendelkező településeken koncentrálódik, miközben a vármegye periférikusabb területein az országos demográfiai trendekhez hasonlóan népességfogyás látható. A népesség korösszetétele fiatalos.

A vármegye népességének iskolázottsági szintje az országos átlaghoz hasonló. A foglalkoztatást és a munkanélküliséget tekintve az országosnál jobb helyzet.

Pest vármegye országon belül betöltött központi földrajzi helyzete a gazdasági súlyában is megjelenik: 2024-ben Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 12 százalékát, 9 562 milliárd forintot a vármegye állította elő. Pest vármegye gazdaságát is a dinamizmus és a relatív fejlettség jellemezte az elmúlt évtizedekben.

A vármegye gazdaságát és annak szerkezetét alapvetően meghatározza Budapest közelsége, illetve a térségben összefutó országos és regionális jelentőségű útvonal. Az ágazatok közül a kedvező közlekedésföldrajzi helyzetnek köszönhetően meghatározó a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika szerepe a vármegye gazdaságában. Mindhárom ágazatban jelen vannak az azokban meghatározó multinacionális cégek, ugyanakkor a fő foglalkoztatók a hazai kis-és középvállalkozások.

További részletes és aktuális társadalmi és gazdasági adatok, információk a vármegyéről a KSH negyedévenként megjelenő Fókuszban a vármegyék kiadványában érhetőek el.

Természeti környezet

A vármegye természeti adottságait a jelentős földrajzi és táji változatosság jellemzi, amely kedvező feltételeket teremt a gazdasági és településfejlődés számára. A vármegye területének nagy részét síkvidéki és enyhén hullámos tájak alkotják, elsősorban az Alföld pereméhez tartozó térségek, amelyek jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor az északi és nyugati részeken hegy- és dombvidéki területek is megtalálhatók, mint a Dunazug-hegyvidék (Pilis, Budai- és Visegrádi-hegység) és a Börzsöny nyugati és déli vonulatai, amelyek erdőgazdálkodási, rekreációs és természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségűek. A Duna, mint meghatározó vízrajzi elem nemcsak természeti tengelyt, hanem ökológiai és közlekedési folyosót is alkot, miközben a védett természeti területek és tájvédelmi körzetek magas aránya hozzájárul a vármegye környezeti értékeihez és életminőségéhez.

Pest vármegye természeti értékei kiemelkedőek, területének jelentős része országos és európai szintű védelem alatt áll. Természetvédelmi szempontból a leginkább kiemelt hegyvidéki és dunai ártéri területek a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében vannak, de a vármegye déli részére benyúlik a Kiskunsági Nemzeti Park is. A vármegyében lévő fokozottan védendő természetvédelmi területek a Budai, Pilis, Börzsönyi és Ócsai Tájvédelmi Körzetek. Ezeken túl számos országos jelentőségű természetvédelmi és helyi jelentőségű védett területek találhatók a vármegyében.

Értékeink

Pest vármegye természeti és kulturális értékei rendkívül sokszínűek, amelyek jelentős szerepet töltenek be a térség identitásának, turisztikai vonzerejének és élhetőségének alakításában. Pest vármegye természeti értékei kiemelkedőek, területének jelentős része országos és európai szintű védelem alatt áll. A vármegyében lévő fokozottan védendő természetvédelmi területek a Budai--, Pilis, Börzsönyi- és Ócsai Tájvédelmi Körzetek. Ezeken túl számos országos jelentőségű természetvédelmi és helyi jelentőségű védett területek találhatók a vármegyében. A kulturális örökség szintén rendkívül gazdag: a történelmi városközpontok, kastélyok és kúriák, templomok, régészeti lelőhelyek, hagyományőrző közösségek és népi építészeti emlékek mellett olyan kiemelkedő értékek találhatók a vármegyében, mint a visegrádi fellegvár és a Dunakanyar történelmi-kulturális öröksége, a Gödöllői Királyi Kastély, a váci történelmi belváros, a zsámbéki templomrom, valamint a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A természeti és kulturális örökség e sokszínű együttese olyan komplex értéket képvisel, amelynek megőrzése és fenntartható hasznosítása a helyi identitás erősítése mellett a turizmus, a rekreáció és a térségi gazdaságfejlesztés szempontjából is jelentős potenciált hordoz.

Értékeink átfogó leltárát a Pest Vármegyei Értéktár képezi.